Letette a műanyag ládát és megfordult. Amíg visszament a furgonhoz, a kocsi oldalára festett fél veknit nézte a két, V alakban összerakott búzakalász között. Látta már ezerszer, mégis mindig megállt rajta a szeme. Az otthoni fehér abroszos hétvégi vacsorákra emlékeztette. Már harmadik éve egyedül vacsorázik a panzióbeli kis szobájában. –Tovább…
Rögös az út: Te szabadon fuss! Lábad a földön, szíved az égben, repülj a fénnyel! Ne nézd a gátat, dobbantsd a lábad! Tiéd a Lét is, szíved ver mégis: amíg tudsz, vágtass!Tovább…
Thomas Köves Zulauf magyar származású filozófus könyvéről, amelynek címe Bevezetés a római vallás és monda történetébe. A Telosz kiadónál jelent meg Budapesten. A mindennapi életünket bemutató, leíró tantárgyak, műveltségterületek mellett korábbi korok máig ható gondolatvilágának, értékrendjének ismerete örökké érvényes. A szerző vizsgálódása a rómaiak világának feltárására irányul, illetve azTovább…
Születésnapomra Kenyérszegő késként villant a perc, mely az idő asztalán megszegte sorsomat, e villanás már ellobbant örökre, kicsorbult rég az első pillanat * Teljes lényeddé A mélybe csak tested merült el, csak ő tűnt el a föld alatt, de lényed lényege ezer felé szóródva is köztünk maradt. A fényben egyTovább…
bádog az aszfalt, nyálas a járda, fürkészett arcon a felismerés, fűtőtestre felrakott lábbal, sorsát látja az emlékezés ablakon cseppek, abban a látvány, vízezüst csendben barna az arc, tepsiben talált tisztító tűzben, almával töltött rétes-álarc ecetfa ázik, vizes a lombja, lámpafénynél csillog az ág, egy tócsában látlak, mintha csak hívnál, párkányonTovább…
Van még erőd kiállni a sárdobálók közül, tisztán maradt szívedből őszintén szónokolva Magad köré gyűjteni a riadt embereket? Akik már nem akarnak senkin se bosszút állni, Elégedettek lennének egy boldog élettel, Higgadtságodat látva Benned bíznak! Benned! Lábadhoz lerakva maradék fegyvereiket. Októberi eső-áztatta szürke délután, A szíveket elárasztja ismét a remény.Tovább…
Józsit már húsz éve ismerem. Egy budai kiskocsmában találkoztunk először. A mosogató csapjába kapaszkodva szidta a feleségét. Az asszony távolabb ácsorgott, és hidrogénezett haját igazgatta. Ez a mozdulat régen kialudt funkciókat próbált feléleszteni az ott imbolygó férfiakban. Józsit rettenetesen idegesítette, egymás után kérte a kisüstiket. Aztán felém fordulva kifakadt: –Tovább…
I. Mint oly sokan, nagy írónk is hosszan bűnhődte a múltat s jövendőt. Ha élne még, bűnhődné ma is. Talán fiatal korában esett valamely botlása miatt, talán azért, mert túlságosan bízott szorgalmában és elméje élességében, egy napon így szólott hozzá az Úr: – Imre! Ha sorsod jobbra fordultán irigyeid támadnak,Tovább…
Föld szívéig nyíló barázdáihoz nem lesz hűtlen soha, a magány néma farkasai kopogtatnak éjszakánként ajtóján; beengedi őket, maga mellé fekteti, udvarából vasvilla-körmű macskák űzik a hideget, kútba másznak a holdért, felhozzák, anyám konyhájában felakasztják: világítson 1 Ül anyám a konyhájában, virág vergődik markában, szögre akasztott holdsugár harapdálja cipó-kontyát: kontya holdsugárbanTovább…
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben aTovább…