Lengő lét Nincs testem az árvaságban, hideg csillagok hullanak. Kötelektől szabadulva lengő lét, szálló madarak. Mire megjössz, néma leszek, csendesebb minden halottnál, kiterítve köd-mezőkre, tollpihe sóhajom ágyán. Időmön túl, mélybe zuhan, ott nyugszik el végre fényem, ahogy tenyeredbe kúszik, rég felejtett szívverésem. * Külön képeink Külön képeink és cseppjeink miatt,Tovább…
Ráolvasó Szemfehérje körömholdja kötésünk a halál oldja fehér gyolcs a szívünk táján két láncolt rab törött gályán hajlott kévénk őrli malom szorítja szent fogadalom lazítanám de nem lehet eloldanád a kötelet egyik földön másik égben fehér gyászban feketében egyik földben másik még nem hitük csak az üdvösségben gyönggyé fordult szemfehérjeTovább…
kétségtelen viszonylagos viszonylatok tetten érnek incselkedő legeknek tesznek föl tétnek hol az egyik hol a másik veszti el a hitet bennem két szék között a pad alatt hirtelen mindegyiket elvetem nem kérdezek nem állítok kínosan világos talajon állok nem mozdulok szilvakék összefüggés rajzolódik apránként körém * Más Aki engemTovább…
Foglyul ejtett a régi kert, a diófa a kőkerítés mellett állott,ágai átnyúltak azon, a Kígyó utcza fölé, amire a kapunk nyílt, talán szerencsésebb lett volna Kígyó köznek nevezni, hisz szűk kis utcácska volt, a patikától, a katolikus templomtól ott lehetett átmenni a mozihoz és a Murvai-cukrászdába. A Murvai-cukrászdába ahol akkoribanTovább…
az egyetlen az egyetlen út hozzád a várakozás az egyetlen értelmes nyelv a csend az egyetlen kapcsolat a távolság a láthatatlanság nem akadály * az ing volt nagy az ing volt nagy, vagy az ember összement kalapja alatt két szeme elveszett egy óriás szatyor benne minden lényeges mit az utcánTovább…
Tante Frieda minden vacsora után elindul haza, Unterjettingenbe, hogy meglátogassa édesanyját. Tante Frieda kilencvenhét éves, pontosan negyven éve annak, hogy eltemette anyukáját. Ennek ellenére gondosan összecsomagol: fogja a kosárkáját, amiben van már gombolyag, cérna, néhány színes zsebkendő. Ezekre rárakja még a papucsát, majd az egész kosárkáját elhelyezi a kerekes járókeretTovább…
Élet-ciklus verseiből IV „Mily boldogság!” Micsoda boldogság! S ha elbuknék, micsoda nyomorúság! De most, még ily szegényen Mindent kockára tettem, S mindent elnyertem! Igen! Tétován Álltam a győzelem küszöbén! Az élet csak élet, a halál csak halál! Az üdvösség csak üdvösség, s a lélegzés csak lélegzés! Ha tényleg kudarcot vallanák,Tovább…
– Jó reggelt, ébresztő, túl vagyunk a műtéten. Hogy érzi magát? – A lábam… megfagyott – suttogja. – Mozdítsa csak a lábfejét! Szófogadóan, automatikus mozdulatokkal követi az utasításokat, tűszúrást érez a talpán. – Rendben van, sikerült a műtét, most pihenjen, itt van az intenzíven megfigyelés alatt. Óvatosan, csak a szemeitTovább…
Először megdöbbensz, hogy mindennek színes hátlapja van, csak eddig szemből láttad a valóságot. Olyan fölfedezés ez, melyet kár volna titokban tartani. Nekifogsz hát és fecsegni kezdesz. Rímeket keresel és, mert azt hiszed találtál, örömödben a csikorgást zenének gondolod, a betűhalmazt versnek, pedig még nem az és talán sosem lesz az.Tovább…
Mosoly albuma Nem itt, és nem most, ha nem lehet. Ne félj, már tudom az illemet. Amikor és ahol engeded, szó helyett elég majd intened. Hol voltál, hol nem, ott leszek, hol egymás múltját lapozzuk végig. Hol idegen arcok, gyerekek, de sejthetjük bennük a nőt, és a férfit. Önfeledt játszásTovább…