Elvonulások Kötődéseimből olykor kilopózok, jólesik a szökés, és egyre jobban csinálom, hol egy kedves cetli, hol egy vizes lábnyom marad csak utánam. Gyűjtőknek ez fontos, tudom – évekig őriztem egy nincsnek minden jelét. Ezért mondom: ha vársz, szárítsd fel a lábnyomot, a cetlit hagyd elégni – ha hiányommal nem vagyokTovább…
Amikor az ember munka nélkül tengődik Budapesten közel egy éven át, minden lehetséges melót elvállal. Szórólapozás, részvétel pszichológiai kísérletben, görnyedés futószalag mellett egy drogéria biatorbágyi elosztó-központjában. Egyik rosszabb, mint a másik. Szó szerint. A gyárban legalább békén hagyják az embert, ragasztja a címkéket, amíg megszólal a csengő, belapátolja az ebédjét,Tovább…
Már közel járnak mind, akik várnak, ha elhagyom egyszer ezt a kihűlő, földi házat, ahová beragyogott a napfény egykoron, hajnalban madár dalolt a bokrokon, a felhőkön átderengett a nyár-utó, szenvedélyt dúdolt az öreg rádió, hittem a szerelmet, a tengerillatot, de zord lett a tenger, s az arany-csillagok derűs ragyogása máraTovább…
A szúnyogok zizegnek a fejem körül. A véremet szívják. Már húsz perce próbálok elindulni a biciklivel. Apám a kerti székben ül sörrel a kezében. Ahogy a söre, úgy a türelme is kezd fogyni. Biciklizni tanulok. Azt mondja: – Gyerünk már. Ez olyan egyszerű, mint a… biciklizés. Apámnak rengeteg platóni bölcsességeTovább…
De jó nektek “boldogok” kik tudtok hazudni, csalni, lopni és becsapni, eljátszani aztán lelépni, könnyűszívtelen. De jó nektek erőszakosok, ordibálhattok napestig irányíthattok, ameddig meg nem fáradtok, percekig a félelemben. De jó nektek középszerűek, százszázalékos bóvlit adtok, igyekezhettek, és kapartok, mégis tudhatjuk: ennyik vagytok! Megbocsátható! És nektek is jó, céltudatosok, kikTovább…
– Kérem az osztályt álljon fel! – utasította a földrajz tanárnő a hatodik b tanulóit – az osztályfőnökük szeretne közölni valamit. Belépett az ajtón a jól ismert középkorú hölgy, a változatlan mosolyával, vérvörös rúzsával az ajkán. Szebb napokon mindig szólt pár kedves szót a diákokhoz, szebb napokon. Ez a napTovább…
Megvadult az öreg Rocinante, ledobta magáról Don Quijote-t, a lovag mérgelődött: “Istenuccse, szétvágom a gebe farka végét!” . Aztán úgy maradt a szándék, mint az ember: elvegyült a langyos, sűrű porral. Sisakjára bozótfészek került: gyomkorona illatos kaporral. . A borostás tokájú Sancho Panza, gondtalanul tovább baktatott, felszamaragolt a hússzín égre,Tovább…
Huszárik Zoltánról Az volt benne felemelő, hogy sohasem tűnt egyhangúnak, mert igen gazdag volt a változatokban – mondta róla Tóth János operatőr. Ha vannak nevek, amelyek örökre összeforrnak, akkor ilyen a Huszárik Zoltán, Krúdy, Szindbád és Latinovits Zoltán alkotta névsor is. Ahogy elválaszthatatlan marad a négy liverpooli Beatle, vagyTovább…
Minden álom Minden álom otthonról jön minden álom otthonról könny minden álom üveggolyó minden álom kútból folyó. Minden álom titkot őriz minden álom engem kérdez minden álom bennem reszket minden álom felébreszthet. Minden álom rémség, mámor szemünkbe szórt kis-halál-por földre hulló égi könnyek minden álom összeköthet (semmi ágán visszaszökhet pókfonálon,Tovább…
Tudom, nem halljátok szavam, hasztalan bármit is mondok, mert sokan vagytok, túl sokan, köztük bölcsek és bolondok. Mégis mondom: reméljetek. Eljöhet még az idő, tán ez lesz majd minden kincsetek, és aki egyszer csüngött már a remény jéghideg falán, az tud majd hinni igazán. *Első közlésTovább…