Két almacsutka két almacsutka, pohárnyi víz aludta át velem az év utolsó éjjelét,görbe fény zülött az ablakon,kék eső, pukkanó sárga,s néhány muslica bogárka, billegett szám savanykás termikén. egyedül, mintbarackmag a padlórésben,rémült szívverésem alig, alig, hajnalig hányszor keni az égre vérem, háromszázhatvanöt tévedésem, s buja vörös bombák hányszor rúzsozzák Holdpenészes homlokom.Tovább…
Vételi zavarok Romló légköri viszonyok.Üzeneteit nem fogod.Blokkolt, eldugult jelfolyam.Akut mentális sztrókod van. Lehet, hogy most már így marad.Szivárványhártyán madarak.Látóteredet kitöltik.Láttad már őket (felötlik). Amit tenned kell, megteszed:Magasba tartod két kezed.Kijózanodni egyszerű.Voltál már így. Vele. Dezsavü. * Lorelei fésűje Hiába bevált trükk, amely most is csábít,hogy úgy, mint aki nem isTovább…
Tudom, hogy nyolcvan év szép kor. Tudom, hogy ez az élet rendje. Tudom, a test csak szürke por. Tudom, én voltam sors kegyeltje. Tudom, az idő gyógyít mindent, Tudom, az élet megy tovább. Csak azt nem tudom, hol keressem az Édesapám mosolyát. Tudom, hogy eljött az idő. Tudom, emléke mindigTovább…
A gondolattársítás mindennapi cselekedetünk Nemes Jeles András érzi és látja a korunkra leselkedő veszedelmeket, illetve a káoszt. Erről szól a Napszállta című 2018-as filmje, amelyben a XX. század születéséről beszél, és azt mutatja be, hogy mivé lettek a XIX. században boldog békeidőknek leírt és beígért gondolatok, álmok. Mivé lettek aTovább…
1 egy körző grafitja és ez a németjuhász között csak a szándék a különbség. a lényeg – geometrikus formát metszeni ki a világból – ugyanaz. a szobám nagyjából 50 köbméter, de bárhogy is számolom, a testem alig több nulla egész nulla hétnél. jobb volna tudni, hogy 0,07 m3-nyi valami másTovább…
Szeretem, hogy nem is vérszerintiek. Csak, mint az egymásra dobált ruhák szeretkezés előtt, amikor a dezodorok új illatot kapnak. Az egyik zselés tollal összeköti az idegen pontokat. A kád előtt guggol, és cigizik. Néha berepül hozzá egy véletlen galamb. Arcára hullnak a tollak. Szereti, ahogy az ismeretlen kirajzolódik. A másikTovább…
Valami különös csend feszül fölénk, sóhajos, igéző várakozás, s mint harsány, újszülött beteljesedés, elborít mindent a bíbor ragyogás. Szunnyadó lelkek eszmélnek fényre, fölrázva hosszan álmodók hadát, múlik az árvák néma szenvedése: balzsam az éteri hajnalhasadás. Vedli a szürkület árnyék-ruháját, omlik a földre a fényüzenet, enyhül a kín, ahogy árad azTovább…
Ha közelebb jössz, elmesélem, milyen átkot törsz meg éppen, hogy olvadásom hány év jege, isten tudja, megérted-e. * Őszi reggel jön majd értem, nem kopog és nem köszön, végignézi szótlanul, hogy elmerengve öltözöm, autóba tesz, nem kér számon, nem tiltja a könnyeket, dudorászni kezd valamit, rám bontja a kék eget.Tovább…
Amikor belépek a kapun, látszik, hogy megismer, azokat is, akik mögöttem jönnek. Az idegent, is, aki nem családtag, de autóval lehozott. Lehozott, hogy még egyszer lássuk a mamát. Kilencvennégy éves valami kürtőfélét, talán tölcsért tart a füléhez, megismeri hangokat. Talán a kertkapu nyikorgását hallotta volna meg? Vagy árnyékok futottak átTovább…
Provanszál lovag búcsúja kedvesétől Hiszen ajándék volt, s én köszönöm. Nem zúgolódó szívvel indulok: Láttam hőségben reszkető napot, És ebbe a végső számkivetésbe Elkísér a két szemed édessége, Ahogy a vigasztaló, gyönge hold Elkíséri az úton baktatót Emlékeztetve a nap melegére: Velem marad az egyszer volt öröm Ezen a szélső,Tovább…