1 Ez is sík vidék. Bennem mégis jegenyés út, biciklinyom, tyúkok, gyík a ház meszelt falán. A távolban torony, de harangszó helyett ütemes fények. Kék mezőn hullámfüvek. Szöcskék híján repülő halak. Rum-marta hang kiált: végre föld! Mégis ezt hallom: kész a reggeli. Anyám hangja sirállyá változva suhan s én nézem, […]
Csak az absztrakt haiku tudja megteremteni a misztériumot, miközben vaskemény költészetet kalapál vissza a sorokba. (Allen Ginsberg) A természet az ember szülője, szellemi és testi táplálója, aki elmereng ezen, az máris közel került a haikuhoz. Hol szorosan, vagy tartalmilag és formailag vonzódva, kötődve hozzá, hol csak egy érzést őrizve, mikor […]
János Evangéliumából: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta […]
Mi történt az éjjel itt, hogy minden ilyen sárga? Honnan jött a sok virág az aranyeső ágra? Egy tündér sétált erre, hogy kiszínezzen mindent? Csillagból hullt aranyport láthatunk most itt lent? De szerintem az történt, hogy jött egy könnyű szellő, s a kertet megáztatta egy aranyeső-felhő. Forrás: Hetedhéthatár © Németh […]
Nevem Kis. A Postán Kis úrnak is szoktak szólítani. Most, hogy a Szerkesztő úr felkért rá, néhány példa segítségével el szeretném mondani Önöknek, milyen izgalmas és szép az életem. … Kultúrházi karbantartóként tulajdonképpen értelmiséginek számítok. Amikor a könyvtár selejtezést tartott, elhoztam egy Rosa Luxemburg kötetet, amit azelőtt soha senki nem […]
A színészek most némák, a direktor halk hangját lesik. Még nem tudják esténként más testbe nőve mivé lesznek, s a siker kire nyitja majd szirmait. Kihull hamar, a díszletek jelenéből, ki jeltelen marad. A plüss-színű homályban a szereplők szemlyukas maszkjai 1 még keresik szerzőiket. Forr a csönd. Hitünk foszlik könnyű […]
Bemelegítés csupán az áradó tavaszelőben ahogy verseng a szélben, majd boldogan landol éppen két seregély egy mély sóhajjal rügyet vajúdó ágon. Valami magasztos béke ül szerte az eszmélő tájon, különös, éteri visszhanggal felelget ide-oda a feketerigók, zöldikék hada, és az égi palást áttetsző selyme óvón borul a földre, ligetre, angyali […]
Mint Mózes Félve vágyott helyre vitt a képzelet. Rossz szagú úton jártam arrafelé. Hol forró, hol meg hideg a lehelet, zihálva jutottam a célom elé. Mint Mózes megállt a Kánaán előtt, én is csak bottal mutattam, hol a cél. Mind előre futott a hátam megől… Mézes illatot hozott felém a […]
(9001-9100) egy csillag próbál meg belém marni fotonkarmait a húsomba ereszti és igyekszik a csontomig hatolni de én ezt nem hagyom már acélos keménységűre edződött bőröm is lassít rajta és valamennyire tompítja a hegyeket ettől persze még fájdalmasabb lesz a behatolás de az izomrostjaim meg olyan savat termelnek melyek tovább […]
Talált tárgyak közt titkon tapogatózva utat keresgélve botorkál az élet sötéten izzik a felpiszkált máglyatűz mely tegnap színesen ragyogott és fénylett. Ami nincs, az válik serényen valóra – bizony elindulnék, de mindig visszaűz ravaszul kitervelt vérszomjas merénylet – bennem is ketyeg egy időzített bomba. A lelkem ellopták, zálogházba adták elvesztettem […]