Jeltelen Lennék… minden létező közt egy kicsiny fehér kő. Hegy csúcsán vagy… tenger mélyén rejtőző, kit türelemmel dajkál a vénülő idő. * Utolsó tánc – Salomé éneke Egyszer voltam, hol nem voltam… Salomé táncában szellő voltam. Csillagporból születő sivatagi homokszem, remetét befedő végső nyughely. Kinzó kétely, utolsó megkisértés, vérző stigma,Tovább…
A félhomályos szobában, a lámpa villódzik, mintha halálosan fáradt lenne, de folyton kinyitja szemét, hogy lássa a lányt, aki előttem sétálgat. Vörösesbarna haja vállára omlik, combközépig érő harisnyájában és tornacipőjében hangtalan lépked, lépteinek szinkronja szívem dobbanása. A székhez kötözve nézem őt. Odalép hozzám. Arcomba hajol. Parfümjének illata emlékeket ébreszt bennem.Tovább…
Önvád Akarnok lettem,önző,afféle: Mindent magának “áhító” Bajban,hazug,várva igazát: Önmagát,daccal “ámitó” Harc ez a javából, küzdelem: Ésszel,kába,értelemmel Tükörbenézés vakon,gyáván: Bátornak hitt félelemmel Hogyha ez nehéz,lesz,szóljon: Kinek ez teher,s már elég Mert lelkem,korcsosul,s mint Szívem,az elhagyott:Kiég! * Motolla Érzem, hogy valami átkarol; egyre korosabban, Mint az örömmé font bánat ölel: szorosabban BúfelejtőTovább…
Féltékenység nem akarom látni arcotok miként kanyarint mosolyra megelégedetten nem akarom látni míg nem tudom hogy engem miért ver a sors és én a végén valamikor örülhetek-e megszolgáltam rég mások ragyogását – ezt Te jól tudod s adod-e Ég hogy cserébe mindezért egyszer majd boldog legyek * Lélekmosást nem vállalokTovább…
Hagyaték A nagymama elment a füstbe. A házmesteré lett ezüstje. A nagypapa cipője megmaradt. Nem szakadt be a rakpart a súlya alatt. Most ezüst cipőben táncolnak végtelen. Az élet mulandó. Nem így a szerelem. * Hallgatási szabályzat (pí-pí-tér) Mikor a hallgatásért hallgatok maga a csönd vagyok. Nincsen más. Se horkolás,Tovább…
Béla már túl volt a hatvanötön néha öníronikusan nyugernek nevezte magát, de az öregség nem fogott ki rajta. Még mindig tettre késznek érezte magát és még bizserget a vér ereiben, legalábbis így érezte. A haja alig őszült, szemüveget csak olvasásra használt, egyenes derékkal járkált az utcán és volt, hogy megTovább…
a, minden tavasszal virághabot könnyeznek a cseresznyefák b, a fecskék sárból építík fészkeiket és álmaikat c, tavaszi szelek sétálnak az április idegpályáin d, a napsugár szép csendben botladozik a virágzó réten e, szőnyeggé szövi a madárcsivitelés a fák ágait f, rügyek robbanak a fák kemény testéből a tiszta légbe g,Tovább…
Nem volt sanszom a röpke búcsúcsókra, Anyám, Te úgyse ismersz rám, szegény. A macskakő a szívemig dobolta, hogy más kelt útra, más indult, nem én. Egy lépés volt, hogy elfogytak a házak, a templom és a címeres lebuj, a kocsmák aznap rám hiába vártak: Emlékük rongyos, nyűtt cipőmre hull. ATovább…
Egy különösen nehéz nap után, amikor a munkahelyemről buszoztam haza, arra gondoltam, hogy hála a tudományos fejlődésnek, mennyivel kényelmesebben fogunk élni a jövőben, mint ma. A nehezebb munkákat robotok végzik, gyorsabb lesz a közlekedés, az emberiség jelentős hányada otthon fog dolgozni. Rengeteg szabadidőnk lesz, és még csak hírből se fogjukTovább…
Az új élet reményében útnak indult szedett-vedett utasok között érzékelhető volt a feszültség. A hatalmas vitorlás árnyéka napok óta reggeltől estig a farvíz tajtékaira vetült, ami csakis azt jelenthette, hogy körbe-körbe hajóznak. – Jó, hát elismerem, valóban nem tudjuk, merre kellene tovább haladnunk. Számításaink szerint ezen a helyen egy szigetnekTovább…
Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.