Enyedi Ildikó ritkán jelentkezik új filmmel, de ez nem az ő hibája. Annyi filmet készít, amennyire lehetőséget kap.

A Testről és lélekről című filmje a 2017-es Berlini Filmfesztiválon elnyerte a fődíjat. Az Arany Medvét. Már most, így elöljáróban, leszögezem, hogy méltán.

Ez a film arról szól, amiről a címe: „testről és lélekről”.

A két főszereplő, Endre és Mária, mindketten egy vágóhíd dolgozói. Endre az üzem gazdasági igazgatója, Mária minőségellenőr, aki most kezd az üzemben.

Mindketten testileg és lelkileg sérültek. Endre egyik karja béna, Máriának autisztikus problémái vannak. A lelki problémáik részben a testi bajokból erednek, részben megoldatlan életükből.

A film érzékletesen ábrázolja, ahogy a két ember között kezdetben rokonszenv és szép lassan, fokozatosan szerelem szövődik. Ez küzdelem is közöttük, egy előre-hátra tartó út. Amikor már-már úgy látszik, hogy na, most, valamelyikük visszariad, visszakozik.

Itt kell szólni egy a filmben vissza-visszatérő jelképről, szimbólumról, a szarvasokról, a szarvasbikáról és az ünőről.

Egy munkahelyi balhéból ügy lesz, és emiatt egy pszichológusnő elbeszélget a dolgozókkal. Így derül ki, még egymás számára is, hogy Endre és Mária ugyanazt álmodják, vagyis a szarvaspárról álmodnak.

Ennek a szimbólumnak végtelen egyszerű a jelentése. A szarvasok is a párjukat keresik, ahogy az emberek is, ahogy Endre és Mária is. Ez egy közös vágy az emberekben, bennünk, nézőkben is.

Közös az állatok és az emberek vágya

Endre és Mária végigjárják az egymáshoz vezető utat, az elfogadás rögös útját, ami majdnem sikertelen lett.

Mária öngyilkos akart lenni, ehhez az első lépéseket megtette, és ettől egy telefonhívás térítette el, aminek eredményekeként végre egymásra találtak Endrével.

A filmbeli mellékszálak csak a főszál hangsúlyozására kellenek, így lett szerepe a pszichológusnőnek is.

Az Endrét alakító Margócsy Géza és a Máriát játszó Borbély Alexandra nagyon jók, sőt, rendkívülien jók. Margócsy több évtizedes kiadói, szerkesztői munkája után – a Magvető Kiadó vezetője volt – vállalta ezt a szerepet, mintegy amatőr színészként, de egyáltalán nem amatőr játékkal.

Borbély Alexandra profi színész, a pesti Katona József színházban játszik. Olyan nőt kellett alakítania akinél az arcól sugárzó szenvtelenség dominál, aki lassan nyílik meg.

A Testről és lélekről szép film, régen láttam ennyire szép filmet. Egy film arról, hogy milyen hosszú és nehéz út vezet egy férfi és egy nő között a másikhoz. Ha az érzések adottak, az út egymáshoz vezet, csak az utat végig kell járni. Endre és Mária ezt megtették.

The post Urbán-Szabó Béla: Testről és lélekről appeared first on Litera-Túra.

Magyarországon a kultúra és a mindennapi civilizáltság között gyakran húzódott szakadék. Balassi is jó példa erre. Művelt ember volt, de közben rablólovag is. Szokatlan életmódjával országos feltűnést keltett. Nem készült tudósnak, de garasokért ácsingozó udvari költőnek sem. Szem- és fejfájós, sokat olvasó, töprengő irodalmár volt. Gondosan megválogatta olvasmányait, könyveit. Eljutottak hozzá a kor filozófiai könyvei, valamint az újlatin költők művei, és hatottak is írásai világára. Inspirálták a firenzei újplatonisták, akik a szépséget tekintették a legfőbb jónak. Számukra a szépség volt a tökély, amit szeretnünk kell. Így a szépség érzelmi velejáró lett nála is a szeretet. Balassi a kor művészi eszközei szerint sokszínű és bőbeszédű. Szívesen vett át képeket, ritmusokat különféle népek verseiből. A dallamversek nagymestere volt.

Énekeit három csoportba sorolhatjuk: vitézi, szerelmi és vallási költeményeket szokás megkülönböztetni. Egy 1610-es évekbeli irodalmár állította össze ezt a felosztást. Az első igazi magyar nyelvű költő. A magyar énekszerzés hagyományait folytatta, és lelke legrejtettebb erőit ásta elő. Az európai humanista szerelmi költészet hazai megteremtője és a merész nyelvhasználat meghonosítója. Kilenc nyelven beszélt és olvasott. Gazdag nyelvtudása is segítette, hogy a magyar nyelvet mesteri fokon művelje. Ura volt a szavaknak, bravúrosan bánt jelentésükkel, az árnyalt szóhasználat a vérében volt. Vele kezdődik a személyes líra irodalmunkban, ő a legnagyobb vallásos költő Ady előtt, de a szoknyák után futó katona is Balassi. Költészete a tűnődő bölcselkedés, az élet értelmének kereséséről szól, amelyben ugyanolyan fontos és jelentős a vallásos élmény és a szerelem. A művészi közlés tökéletessége tette őt nagy költővé, ami idővel mindig új és új értelemben jelenik az olvasóban, és váltja ki gyönyörködtető hatását.

1554-ben látta meg a napvilágot Zólyom várában Balassi János és Sulyok Anna gyermekeként. Európai műveltségű családból származott, ahol nagy gondot fordítottak a nevelésére. Egy konszolidált világba született. Viszonylag nyugalmas volt akkor az élet. Nem voltak nagy harcok. Testileg és szellemileg is egyaránt korán fejlett ifjú volt. Tanult Itáliában, Nürnbergben is. Itthon a kor jeles hitoktatója, prédikátora, Bornemisza Péter tanította a vallásra, a latin nyelvre és a kultúra alapjaira. Így Balassi hamar megismerte a nyugat-európai költészetet is. Dalokat, verseket fordítgatott, alakította magyar nyelv ízére. Születésekor – Bornemisza Péter szavaival szólva – „sok városokban és falukban szűkült meg az Úristen igéjének hirdetése”. Őt ennek ellenére az isteni gondolat végigkísérte 40 évén.

Elsőszülött fiú volt, és az előjelek gondtalan jövőt jósoltak neki, de apja és a saját balsorsa révén nehéz élet jutott neki. 1569-ben apját felségárulással vádolták meg, ezért a család Lengyelországba menekült. Később sikerült tisztázniuk magukat a vádak alól, és hazatérhettek, de kegyvesztettek lettek, így anyagi helyzetük megrendült.

Sok arca van Balassinak. A végletek embere volt. Hol erőszakos, hol lovagiasan udvarias. Szívesen vett részt a hódoltsági területeken nyargalásokon, lesvetésekben, török és zsidó kereskedéseken való vásári rajtaütéseken, zsákmányolásokon.

Zaklatott élet jutott neki osztályrészül, botrányok sorozatával. Állandóan harcban állt valakivel. Mindenáron érvényesülni akart, dicsőségre vágyott. Az élet bonyodalmaival küzdő ember volt. Műveiben saját életét kommentálta. Folyton sértett volt, mert nem kapta meg a rangjának járó elismerést. Erőszakos, pereskedő ember lett, akitől nem állt távol a bosszúállás szelleme sem. Gyakran kínzott elfogott törököket, akiken gyerekkori sérelmeit torolta meg. Sűrűn került konfliktusba környezetével. Állandóan perben állt szomszédaival erőszakos viselkedése miatt. Ha pereiből állítanánk össze életét, kegyetlen, hatalmaskodó ember jelenne meg előttünk.

Balassi olyan költő, aki nem csak szeretkező vitézúr volt, hanem a magyar költészet első alakja, aki tudatosan vállalta írói hitvallását – ahogy Babits fogalmazott róla. Magának és Múzsájának írt. A magyar irodalom Keresztelő Szent Jánosa volt. Művészetét komolyan vette. Művelt volt, gyorsan eljutottak hozzá kora fontos szerzőinek művei. A magyar irodalom 0 km köve. Gazdag szókincse révén, jó műfordító is volt. Olasz pásztorjátékot is átültetett magyar nyelvre alig egy évvel az eredeti mű megjelenése után.

Nem értett a gyakorlati dolgokhoz, ezért vagyonából kiforgatták. Élete során anyagilag egyre lejjebb süllyedt. Bár nem élt olyan rosszul, mint amennyire panaszolta írásaiban nehéz anyagi helyzetét. Minden törekvése a felemelkedésre elbukott, csúfos véget ért, sorra megalázták, emberileg is kudarcot vallott, bár minél nagyobbat bukott, annál vadabb módon próbált visszavágni. Ez a feszültség is hozzájárult, hogy kibontakozzon benne a lírikus. A soha el nem ért harmónia énekese lett, ahogy Klaniczai Gábor fogalmazott róla.

Szerelmekbe, a katonaéletbe és az Isten-imádatba álmodta életét. Nagyúr volt, érvényt tudott szerezni akaratának. Szenvedve szerette a világot. Szerelmi hódításának módszere a bókkal kezdődött, aztán szánalmat keltett maga iránt, végül a csalódás után vádolt, szemrehányásokkal teli szavakkal fordult szerelmei felé. Nem tudott veszíteni. A szerelem szabaddá tesz – vallotta, mert ott nem számít a társadalmi rangkülönbség.

Lengyelországban készült az első és egyetlen, életében nyomtatásban megjelent alkotása, a németből fordított „Beteg lelkeknek való füves kertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak a lelkek mindennemű betegségében”.

Élete a családi sors keretében zajlott. Jobb lett az élete, hogy apja 1572-ben kegyelmet kapott. Az új király koronázási ünnepségén táncával feltűnést keltett. Apja így akarta bizonyítani a Habsburgok iránti hűségét, hogy fiát 1575-ben elküldte egy Erdély elleni hadi vállalkozásba. Nem jártak sikerrel. Balassi megsebesült és fogságba esett, de hiába kérték a törökök a kiadatását, Báthori nem engedett a kérésnek, magához vette az udvarába. Aztán mikor Báthori lengyel király lett, vele tartott az udvartartásával együtt. Társaságban kibontakozott Balassi varázslatos, megkapó egyénisége. Finom modorával kitűnt a többiek közül, és igen népszerű lett az urak és a hölgyek között, kedvelték benne, hogy a túlzások mestere. Életerőtől duzzadó fiú belevette magát a királyi udvar forgatagába. Habzsolta a testi és szellemi életet.

Művelt udvari emberként tért haza 23 évesen, de véget ért felelőtlen élete. Csak saját magára számíthatott, mert apja meghalt, és csak perek sorát hagyta rá. A bonyolult pörökben kezdetben unokabátyjára számíthatott, de a ravasz Balassi András, nógrádi főispán kihasználta unokaöccse tapasztalatlanságát és elvette vagyonát.

Balassit Egerbe vitte a sorsa. Rosszul fizetett végvári vitézek között teljesített katonai szolgálatot. A legelszántabbak és a legbátrabbak közé tartozott. Bajtársias viselkedésével kivívta felettesei és a katonák elismerését, csak a császári udvar nem fogadta kegyeibe. Bécsnél nem állt jól szénája. Hiába kérte a haditanácsot, hogy nevezzék ki valamelyik végvár kapitányának, erre nem került sor soha. Apja priusza ült rajta, hiába hajtotta az átlagnál hevesebb érvényesülési vágy. Ebben közrejátszott Losonczy Anna rokonának ellenszenve is, aki tagja volt a bécsi döntéshozóknak, és nem Balassit támogatta.

1578-ban ismerkedett meg Ungnád Kristófnéval, Losonczy Annával, a kivégzett temesvári kapitány „fiúsan” nevelt német lányával. Horvát virágének nótájára írt verssel csábította el a horvát bán feleségét. Hozzá írott versei kalandos szerelmi életről számolnak be. Szíve hölgye, Losonczy Anna jól ismerte Balassi kicsapongásait, ezért sem számolt vele komolyan, bár gyakran segítette ki pénzzel. Még Balassi húgai esküvőjéhez is adott anyagi támogatást. Néhány hónapig tartott a kölcsönös szerelem, de aztán kiadta az útját költőnknek. Az Anna-verseket köszönheti ennek a szerelemnek az utókor, melyek a megszülető magyar lírai költészetet jelentik, bár ezek a szerelmes versei csak 1874-ben kerültek elő.

Balassit a legtöbb támadás azért érte, mert 1584-ben házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Felesége hozományát, Sárospatak várát erőszakkal elfoglalta. A rajtaütéssel elfoglalt várat hamarosan visszavették tőle. A kaland felségárulás terhét hozta fejére, és házasságért vérfertőzés miatt is bevádolták. Gondjait betegsége is tetézte. „Testem már beteges lévén” írta és végrendeletet is készített. Teljesen tönkre ment, felesége hűtlensége miatt elváltak, közös gyermekük meghalt.

1588-ban Érsekújváron találjuk, de miután elcsábította a parancsnok felségét, onnan is mennie kellett. Szomorú sorsa tovább folytatódott. 1591-ben elszegényedett. Borral és lóval is kereskedett, de nem kísérte szerencse ebben sem. Éppen csak megélt. Az 1580-as és 90-es években az irodalmat a lelkészek képviselték. Műveiből sem tudott megélni. Nehéz volt kiadót találni az írásoknak, ezért kéziratban terjesztette írásait.

1594-ben, a török ellen indított nagy háború során, Esztergomnál a sors végzetesen beleszólt az életébe, halálosan megsebesített egy golyó, egy „golobis”, ahogy ő mondta. Le kellett volna vágni mindkét lábát, de nem engedte, mert azt mondta, hogy néz ki egy vitéz láb nélkül. Néhány nap múlva vérmérgezésben meghalt. Isten katonájának vallotta magát – ez is volt utolsó szava. A felvidéki hibbei templomban nyugszik szüleivel.

Balassi könnyűvérű kalandor alkat is volt, nem az öreg vitézek melankolikus elmélkedései jellemzik, hanem az izgága ifjúság izgalma. A szerelmet is önmagáért kereste. Válogatás nélkül csábított asszonyokat, lányokat verseivel.

A magyarság legmélyebb gyökereiből táplálkozott gondolatvilága, sorsa szerint is magyar volt, őt is kitagadták, ahogy Németh László fogalmazott róla. Istent engesztelte bűneiért, az elkövetettért és az el nem követettekért. Ismert minden ízt, minden hangot, dallá vált nála minden vidám, búsuló vagy kétségbeeső érzés. Terjengős utat járt be. Hol vitézekkel és hamar lovakkal száguldott, aztán szerelme átadott virágjának örült, majd komoly nős emberhez híven Istennek ajánlotta szerelmekben tévelygett lelkét. Nehéz koloncokat viselt magán. Hányatottságában, fájdalmában is őrizte a költészet áhítatát, tisztaságát. Dévaj trubadúr volt: sokféle úriasszonyhoz, dalmát, oláh, bécsi kisasszonyhoz, vagy lengyel citeráslányhoz szóltak dalai.

Hazája híve volt, ami a kereszténység védőpajzsát jelentette számára, és vitézlő oskolának számított neki, ahol a katonák a végek tüköri. „Mint az sas az több apró madarak előtt”- írta a halála után tanítványa, versei örököse Rimai János.

* Első kézből

The post Novák Imre: Üdvösség, szerelem és virtus appeared first on Litera-Túra.

Kenneth Lonergan Manchester by the Sea, magyarul Régi város című filmrjéől

Kenneth Lonergan amerikai drámaíró, forgatókönyvíró és rendező, – a főszereplővel, Casey Affleckkel – 2017-ben nagy sikert aratott Cannes-ban. A Régi város című filmmel elnyerték a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, és Casey Affleck megnyerte élete első Oscar-díját a filmben nyújtott alakításáért.

Kenneth Lonergan Régi város című filmje Bostonban játszódik, a főszereplő Casey Affleck, a történetben Leenek hívják, egyszerű életet él, amolyan mogorva, házmesterféle mindenes, elhárít kisebb-nagyobb hibákat a lakásokban, ő a gondnok, és a ház alagsorában él – egyedül. A lakók gyakran panaszkodnak rá, és nemritkán van is rá okuk, de ő soha nem morgolódik semmin, nem zúgolódik, teszi a dolgát. Aztán időnként borul a nyugalma, ilyenkor iszik valamit a kocsmában, és beleköt valakibe, aztán a bunyóban kiadja magából a feszültséget. A film a főhős pszichológiai portréja.

Központi problémája az elidegenedés, ez a mű lényege. Bámulatos, ahogy képekkel és rövid párbeszédekkel szóra bírja az eseményeket. A történet feldolgozásánál megszabadult minden szokványos dramaturgiai spekulációtól, nem poentíroz, nem anekdotázik. Mesél, tárgyszerű képekkel mondja el hőse életét, felváltva használja a filmbéli jelen képeit az emlékképekkel.

Az elején nem tudjuk, hogy a fekete krónikákban olvasható borzalmas családi tragédia rejlik Lee életében, az csak lassan bontakozik ki a visszautalásokból. Halálesetről van szó, de nem gyilkosságról, hiába vagyunk ráhangolva erre, mert ugye, az erőszak évszázadaiban élünk. Homályos hallgatások, szépen megkomponált állóképek sorakoznak egymás után a városról, aztán a tengerről, a kikötőről meg szobabelsőkről, de eltűnik az idill, felbukkan a gonosz, a rossz, és belebonyolódunk a történetbe és minden kaotikussá válik. Győz a káosz.

A különböző visszaemlékezésekből tudjuk meg, hogy milyen korábbi események miatt olyan egykedvű, megtört vagy feldühödő fickó Lee. Lonergan filmjének az egyik legnagyobb erőssége, hogy fantasztikusan jól komponál, kitűnő ritmusban idézi fel a visszaemlékezéseket. Egy másik, egy életvidám karakter is kibontakozik előttünk, de az már a múlté.

Egy szerencsétlen esti italozás után, mikor még alkoholt akar hozni, kigyullad a házuk, felrobban a kazánjuk, mert gondatlanul a kandalló előtt hagyta a farönköt. A három gyereke meghal, feleségét kimentik a tűzoltók. Ezért él magányosan, a csend világában vezekelve.

Csakhogy Lee élete egyik napról a másikra felborul, szívbeteg bátyja, Joe meghal, és intézkednie kell, rámarad unokaöccsének nevelése, akit az anyja már korábban elhagyott. Odasiet az idő előtt elhunyt báty tengerparti otthonába, hogy segítsen az ilyenkor szükséges tennivalókban, és felügyelje Joe egyedül maradt tinédzser fiát, Patrickot, aki talán még fel sem fogta, mi történt. Mint minden fiatal srácot, őt is a sport, a csajok és a szórakozás érdekli. Ebben nem is gátolja Lee, részéről ez rendben is van.

A helyzete azonban bonyolódik. Egyszerre kell megbirkóznia az új helyzettel, és a tinédzser fiú fájdalmával, kamasz életének gondjaival. Amikor a bátyja halála után kiderül, hogy neki kell felelősséget vállalnia tizenhat éves unokaöccséért, és mégis kénytelen mindent feladni, és visszaköltözni – legalábbis egy időre – abba a kisvárosba, ahol felnőtt. És ahol túl sok emlék várja.

Újra számítanak rá, de ő nem akar felelősséget vállalni egy tinédzserért, aki az unokaöccse, és a hozzá újra közeledni akaró volt feleségét sem tudja elfogadni, nincs benne megbocsájtás, nincs benne harag, gyűlölet. Nincs benne semmi – ahogy mondja. Jó és rossz nem érinti. Nem hisz az újrakezdésben, hiába törnek rá újra és újra múltjából származó személyes emlékei.

Dramaturgiai képlete: egyszercsak minden egész eltörik. Felgyullad és leég a háza, elveszti három gyermekét és elhagyja a felesége. Elveszti egész korábbi életét, reményeit, érdeklődését a világ iránt, csak a korlátait látja. Csak a túlélésre koncentrál, nem nézi, mit nyer, mit veszthet, a holnap nem érdekli, hiszen már igazi jelen sincs, tudja, csak zűrös holnapok jönnek, amelyekben ő biztos rosszul jár, de nem is akar jóljárni. Világképéből hiányzik a bizakodás, a kiútkeresés, pedig körülötte mindenki a boldogulásáért küzd.

A főhős már eldobta a világhoz fűződő természetes kötődését, már nem akarja tovább csinálni ezt az egész tortúrát, nem menne tovább a lidérces úton. Aztán a nosztalgia felázott vidékére téved és az visszahúzza.

Egy film, amiben nincs cenzúra. Köznapi nyelven beszélnek a filmbéli alakok, nem ritkák a nyers szavak, kifejezések, van bazmegolás rendesen, bár érdemes megjegyezni, hogy a magyar fordítás rátett egy lapáttal a trágárságra. Az eredeti szöveg nem annyira káromkodós, mint ahogy magyar feliratban olvashatjuk.

A cselekmény általában rövid párbeszédekkel halad, vagy azzal se, a rendező hosszú történeteket mesél el szöveg nélkül. Ilyen a hideg miatt elhalasztott temetési jelenet is. Ritkán szerepel benne olyan lelki folyamatokról szóló vallomás, mint a volt feleség visszatérési kísérlete a főhőshöz. Ott az az elutasító nézés, ahogy hüppögő, volt felségére tekint, az megrázó. Gyanítom, ekkor döntötték el a zsűri tagjai, hogy a legjobb főszereplő díját kapja.

Nem csodálkozom, hogy a film alatt gyakran felszisszenünk, hogy ennyi borzalom már nincs is, és nem csodálkozom, hogy elszorul a szívünk és könnycseppek szivárognak szemzugunkba.

2016-ban bemutatott A régi város című film finom eleganciával készített mű, a jól kiválasztott időpillanatok sorát válogatja ki a főhős életéből. Nyugodt az előadásmódja, méltán érdemelte ki az Amerikai Filmakadémia legrangosabb elismerését, a legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat. Valamint nem véletlenül lett első Casey Affleck a szereplők között, de a sikert jellemzi még, hogy az alkotást több kategóriában is jelölték az arany szoborra.

* Első közlés

The post Novák Imre: Súlyos sejtelmességek appeared first on Litera-Túra.

Egy nap egy John Maloof nevű fiatal történész Chicago régi épületeinek történetét kutatva egy bolhapiaci aukción megvett egy doboznyi negatívot, és ez a nap nemcsak megváltoztatta életét, de csakhamar milliomossá is tette.

A Vivian Maier nyomában című film e két mesét bontja ki: a szegénységben és elhagyatottságban meghalt magányos dada történetét, aki alkalmi munkái mellett egész életében fotózott, mintegy végigdokumentálva a XX. század második felét. Úgy használta a fényképezőgépet, mint Van Gogh az ecsetet: anélkül ontotta magából a remekműveket, hogy arra a világ kíváncsi lett volna. A Vivian Maier nyomában azonban a felfedezés örömének dokumentuma is, John Maloof szerencséjének és inspiráló erőfeszítéseinek története, aki az általa felfedezett művészt és annak életművét megismertette a világgal.

A teljes film itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=nFrxMAnIxpM

A filmet Magyarországon 2014. június 12-én mutatták be. (Forgalmazó: CinefilCo Kft.)

Stáblista:
Szereplők

Vivian Maier
John Maloof
Mary Ellen Mark
Phil Donahue
Alkotók

RENDEZŐ:
Charlie Siskel
John Maloof
FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
John Maloof
Charlie Siskel
ZENESZERZŐ:
J. Ralph
OPERATŐR:
John Maloof
PRODUCER:
John Maloof

The post Vivian Mailer nyomában / Finding Vivian Maier appeared first on Litera-Túra.