Ma egy éve, hogy nagy fába vágtuk veszett fejszénk repedt nyelét-, hogy egy szép képzavarral éljünk… Tavaly május 5-én indult útjára a Litera-Túra Művészeti Folyóirat. Online periodikánkban havonta nyújtunk válogatást kortárs költők, -írók verseiből, prózáiból és publicisztikáiból. A kezdeti lökést az adta, hogy egy kedves mecénásunktól – áttételesen Esterházy Pétertől […]
Az egész azzal kezdődött, hogy az Író Cimborák – ami egy online alkotói műhely, gyerekeknek írunk meséket, verseket – ötéves lett, így egy pályázat keretén belül iskolásoktól kértünk meseötleteket, címeket. Nagyon sok ötletet kaptunk, bőven lehetett válogatni a témák között. Ekkor jött a képbe Levente Dorka, aki a Miaszösz műhely […]
A tények kövek. Kövek nélkül nincsen ív. Italo Calvino:Marco Polo és Kubla klán párbeszédéből Per Olov Enquistről Magyarországon sokáig inkább színpadi szerzőként ismertük, de a világ inkább dokumentarista prózaírónak tartja. Dokumentarista módszerével újraalkotja a múltbéli eseményeket, és így hozza létre műveit. A konkrét és a végtelen időben egyszerre halad. […]
“Nem fogom engedni, hogy megöld Jézust!” – kiabálta a férfi, aki felugrott a színpadra, hogy bukósisakjával leüssön egy római katonát játszó színészt, hogy “megmentse” a Megváltót a haláltól. Ez a fura eset nemrég történt egy Nova Hartz nevű, brazíliai városban, mintegy ezer fős közönség előtt, ahol éppen Jézus keresztre feszítését […]
Seneca A haragról című könyvéről A kötet a halál szóval zárul, mint ahogy minden az elmúlás felé tart. Az emberi életnek is ez a vége, záró fejezete. Minden más csak állomás. A harag is. Erről szól az ókori szerző elmélkedése, amiben az általános emberi érzés elemzését találhatjuk. A könyv elején […]
Immár második, átdolgozott kiadásban is megjelent Hajnal Éva Lehetne vers című kötete a Litera-Túra Művészeti Kiadónál – az első kiadás ugyanis villámgyorsan elfogyott. Hajnal Éva rendszeresen jelentkezik írásokkal, gyakran olvasható a Facebookon, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazinban, a Kalákában, az Irodalmi Epreskertben, a Hetedhéthatár című irodalmi folyóiratban, illetve ebben […]
Arany János balladáinak világáról „Arany János a magyar szellemi élet sugárzási központja” (Szerb Antal) Arany János művei kapcsán sajnálhatjuk csak igazán, hogy kis nemzet vagyunk, és nyelvünk elszigetelt. Költészete nem jutott el az európai kultúrkörbe, nem kapcsolódott be a világirodalom vérkeringésébe, nem derült ki a széles nyilvánosság számára földrészünkön sem, […]
Napló – 2019. I. 17. (részlet). Tegnap Turczi István: Falánk idő – Fantázia és fúga, avagy beszélgetések Turczi Istvánnal című könyvbemutatón voltam. Az Írók Boltjában hatalmas érdeklődés, telt széksorok, ismerősök is bőven. Előbb Juhász Melindát és Dóka Attila gitárművész-énekest látom, majd feltűnik Székelyhidi Zsolt költő, a Spanyolnátha művészeti folyóirat szerkesztője, […]
Illyés Gyuláról Illyés Gyula életműve a XX. századi kelet-európai történelem korképe. Élete párbeszéd volt a világgal. Írásai a magyar lélek és a társadalmunk mélyéről érkezett tudósítások sora, amelyek hol reménykedve, hol csalódottan írják, milyen és ki a magyar. Korszakokról adott számvetést, a magyar sorsfordulókat elemezte írásaiban. Szenvedélyesen kutatta, mi adja […]
A válasz egyszerű. Itt van közöttünk. Itt van szóhasználatunkban, gondolkodásunkban, pedig igazságtalan az irodalomtörténet, a kánon alkotók sora az egyik legolvasottabb magyar íróval. Kerülik őt évtizedek óta, hiába a legidézettebb téma társaságokban egy-egy hősének kalandja, vagy mondása, mint a fűtőként és pincérként dolgozó Fülig Jimmy kalandja a malájjal, vagy Gorcsev […]