Ady Endre: Héja nász az avaron – Jastrebov pir na šušnju
Héja nász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás húsába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.
*
Jastrebov pir na šušnju
Krećemo. U Jesen žurimo,
Klikčući, plačući kružimo,
Dva jastreba umorna krila.
Leto nove pljačkaše ima,
Huje nova jastrebova krila,
Strasne ljubavne bitke besne.
Iz Leta prognano, polećemo,
Negde u Jesen slećemo,
nakostrešeno, zaljubljeno.
Naš poslednji pir sad slavimo:
Kandžama jedno drugo ranimo
I na vlažan šušanj padamo.
* * *
Bari Károly: Kardokba öltözött tulipán – U sablje obučen tulipan
Kardokba öltözött tulipán
Kardokba öltözött tulipán,
piros árnyékodba zuhantam,
virágok zengő szívdobogásába
gyötrődésem ezüst-pénzeivel,
felgyújtottad perceim erdejét;
füstből faragott madarak
kóvályognak a tűz bokrai
fölött, felhők kerítéseire
lebbennek füst-szárnyakon,
szikrából pattintott csőrüket
sikoly feszíti szét, pernye-koronás
fiú vergődik lángoló percek
erdejében, fekete tálban vér
bugyborékol: álmatlan éjszakák
vére, kelyhed szobáját nyisd ki,
kegyetlen idő üldöz, engem,
kínok udvarán ágaskodó
száraz fát, felfegyverzed
magad szerelmem ellen,
kardokba öltözöl, tulipán?
*
U sablje obučen tulipan
U sablje obučen tulipane,
u tvoju crvenu senku se srušio,
srebrnim talirima svoje patnje
u vedro lupanje srca cveća,
šumu mojih minuta zapalio;
iznad džbunova vatre
iz dima klesane ptice krstare,
krilima od dima
na tarabe oblaka slete,
iz iskre kovane kljunove
širom krik otvara, u šumi
plamtećih minuta dečak sa krunom gara
se muči, u crnoj zdeli krv
klobuča: krv neprospavanih
noći, otvori sobu tvog pehara,
svirepo vreme goni, mene,
na dvorištu patnje propinjajućeg
suvog stabla, protiv
moje ljubavi se naoružavaš,
u sablje se oblačiš, tulipane?
* * *
Filip Tamás Nagy számok – Veliki brojevi
Nagy számok
Csak a látszat tágas, mint az űr,
a lényegnek vannak természetes
határai. Az egyetlen fény
egy tekintet ezüsthúrjába
rejtve dermeszti meg a világot.
Ha az ellenállás olykor még
fel is parázslik bennünk, a nagy
számok örvénye magával ragad.
De azt, hogy győzne is, nem hiszem.
Pedig egy lakatlan történetben
lépdelünk csukott szemekkel, akár
a gyerekek, amikor vakot
játszanak hazafelé menet.
*
Veliki brojevi
Poput vasione samo je privid prostran,
suština svoje prirodne granice
ima. Jedina svetlost
sakrivena u srebrni nit
jednog pogleda svet ledi.
Ako otpor koji put
u nama još i zaiskri, vir
velikih brojeva sa sobom nas nosi.
Ali da i pobedi, ne verujem.
Iako zatvorenim očima
u pustoj dogodovštini koračamo,
kao deca kad na putu do kuće
slepca igraju.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet.