Bemelegítés csupán
az áradó tavaszelőben
ahogy verseng a szélben,
majd boldogan landol éppen
két seregély egy mély sóhajjal
rügyet vajúdó ágon.
Valami magasztos béke ül
szerte az eszmélő tájon,
különös, éteri visszhanggal
felelget ide-oda
a feketerigók, zöldikék hada,
és az égi palást áttetsző selyme
óvón borul a földre, ligetre,
angyali kórus köszönti zengve
a kibomló bokrokat, fákat,
és a játszi fények a lágyan ringó
ághegyekre tűzik az aranyfák
égő csillagszirmait.
*Első közlés
Magával ragadó, örömteli tavaszt idéző, versed minden sora! Gratulálok Valika! 🙂
Hálásan köszönöm a kedves biztatót, Olga.
Kõszönõm a megtisztelő közlést ezúttal is. Szép ünnepet, szép tavaszt minden kedves szerzőtársamnak! További szép, alkotó örömöket!