Első ének
Fogadd el a vasat,
a lázlapodból magán-
papírrepülőt,
a pokoléniások? sétáját a leöldösött tájban,
a hajnalzenét, ami egymáshoz csendesíti
hajad és ébredésed.
*
Diktátum egy állapothoz
Királytekintetek a páramérőn a múzeumban.
Lídólovak gipszrepülésem karcolható gipszfogai.
Kaktusztüskék, pedig utolsó útjukon a növényevők.
Szobrászkéz ökölben estig, majd hajnalig.
Az elkóborló, fiatal gyökerek nem találnak vissza.
Neveletlen ősöm meglesi, hogy a sámán gyakorol.
Négykezes anyámmal: lombra és lombfűrészre.
*
Amit
(a király mégis feljegyeztet a krónikással)
Hatalom:
az életben tartott elnapolás,
a rosszul őriztetett zsenge jogarkák,
útonállók állítása a halaknak,
bohócneveimen a kémkedés vádja,
hattyúk a szimbólumképzők szeretet-
otthonában,
befizetett bólintások az embernyaknak.
*Ezek a versek első közlésként az Élet és Irodalom
1985. márc. 1. (XXIX. évf. 9. sz. 15. old.) számában jelentek meg.
©Albert László festménye
https://www.facebook.com/albertlaszloart/