Kijelölve az útvonalad, ne kapaszkodj
fűbe se, fába se, földbe se. Népbe? Ugyan,
kinevetnek, homokszemeket markolsz,

hulltukban állnak össze vonalakká,
fénysugarakká, ráccsá, beleszédülsz,
mozgó ketreced ez lett, járhatsz benne,

föl-le, le-föl-le, hullámpályán
élsz a szabadság élményében,
rávicsorogva a látogatókra,

lexikonokba is bekerülsz majd,
ott csikorognak a könyvtárakban,
holt neved őrzik a feljegyzések,

kijelölve az útvonalad, ne kapaszkodj,
csak mondd, amit érzel, fáj már? még nem?
és most? most sem? átkozott költő,

ütnek erősen jobbról-balról,
mondd már, vedd fel a verset,
emeld fel újra, vidd, vidd, össze ne rogyj!

*Első közlés