The post Gősi Vali: Anyám a kertben appeared first on Litera-Túra .

The post Pethes Mária: Tündérléptű Szép Anyám appeared first on Litera-Túra .

The post Böröczki Mihály: Anyám három arca appeared first on Litera-Túra .

The post Gősi Vali: Anyám emléke nyár appeared first on Litera-Túra .

Az én bűnöm, hogy a nagyapám fölrobbantott
egy orosz tankot,
hogy abban a tankban akkor két orosz ült,
a két orosz részeg volt
(nem orosz mércével), és apám születését várta.

Az én bűnöm, hogy apám megváltotta a világot,
de senki nem vette észre,
csak egy egyetemi tanszék, ahol a poros szakállú,
nagy tudású férfiakat,
és a negyvenedik évük előtt meghaló
bolond lányokat képzik.

Az én bűnöm, hogy anyám ilyen lány volt,
és mégis elmúlt negyven.
Erre sosem készítették föl; és az én bűnöm, hogy a
dédanyámnak hetekig kell
erőltetetten zokognia, hogy valaki egyszer
megkérdezze, mi baja.

Az én bűnöm, hogy a zsidó ágon a gazdagok
járnak vacsorázni a szegényekhez,
és mindenki igyekszik pokollá tenni a
vele élők életét, bosszúból a saját
elrontott életéért, míg a tabáni ágon mindenki
önmagát bünteti.

Az én bűnöm, hogy az anyám és a húgom a lakás
két végében kuporogva
gyűlöli egymást, és a kutya oda-vissza rohangál
kettejük közt,
hogy béküljenek ki végre, de mindketten makacsul
félreértik a kutyát.

Az én bűnöm, hogy a felmenőim mindig az
aktuális előtti rendszer hívei voltak.
Az én bűnöm, hogy sosem cselekedtek.
Az én bűnöm, hogy ha mégis,
akkor az egészet eltitkolták,
aztán nem lettek se hatalmasok, se hősök,
és hogy sosem szűntek meg szeretni egymást,
pedig már mindenkinek az lett volna jobb.

Az én bűnöm, mert amikor rendszerezve
fölsorakoztatták az emberiséget
(hogy aztán egy részét vonatokra pakolják),
a családom a szélére sodródott,
így került közel ahhoz az ablakhoz,
amin nem lehet kinézni, mert arra való,
hogy Isten benézzen,
és a család meg se próbált kinézni rajta,
én estem bűnbe egyedül.

.
Forrás: műút

*

Kemény Lili 1993-ban született, Budapesten. Tizenöt éves korában publikált először verset, majd azóta folyamatosan, többek között a Literán, valamint a Holmi, a Műút, a Csillagszálló, az Eső, az Irodalmi Jelen hasábjain. Nemcsak verseket ír, hanem dalokat is, a Kisszínes zenekar tagja.

Kemény Lili oly sok pályatársához hasonlóan a Sárvári Diákírók, Diákköltők Országos versenyén tűnt fel, de háromszor megnyerte a miskolci Deákpoézis költői versenyt is. Tíz kortársával megalakította a Körhinta kört, melynek tagjaként felolvasott már Budapesten (Nyitott Műhely, R33-stúdió, Műcsarnok, Tűzraktér, Vízraktér), Kapolcson, Szegeden, Miskolcon, Pécsett és a szigligeti JAK-táborban.

Kemény Lili egyébként Kemény István költő lánya. „Lili első verseit jó négy éve olvastam először. Akkor leesett tőlük az állam. Azóta volt időm hozzászokni a jelenséghez, úgyhogy Lilivel és a verseivel igazából nincs más dolgom, mint büszkének lenni rájuk.” – fogalmazott egy interjúban Kemény István.

A versírás meg is hozta Lili számára a sikert, 2010 végén megkapta a Petri György-díjat, amelyet akkor ítélt oda először a kuratórium (Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs). A díjat az N&N Galéria hozta létre Petri halálának tízesztendős évfordulója kapcsán olyan fiatal tehetségek számára, akiknek még nem jelent meg önálló kötetük, de arra érdemesnek találják őket. Ugyanis a díjjal járó egyik jutalom az, hogy a Magvető kiadja a nyertes első kötetét. Tóth Krisztina, aki az Élet és Irodalomban laudálta, úgy fogalmazott, hogy Kemény Lili: „Nem megtanulta azt, amit tud, hanem egyszerűen tudja. Eleve költő.”. Méghozzá olyan, aki egyszerre tud írni rímes verset és szavadverset is, és jó megfigyelőképessége, nyelvérzéke, humora révén már most egyéni hangja van a költészetének.

A Magvető kiadásában megjelent könyve:

Madaram (2011)

*Forrás: libri

The post Kemény Lili: Bűnbeesés appeared first on Litera-Túra .

The post Asperján György: Ballada a mennyek Urához anyám lelkéért appeared first on Litera-Túra .

The post Pethes Mária: Tündérléptű Szép Anyám appeared first on Litera-Túra .

The post Bari Károly: Anyám appeared first on Litera-Túra .

Suttogó áhítat

aranyló őszön álmodom veled
méz-illatú ölelésedbe burkolózom
hófehér falak közt imbolygó árnyad nyomán
suttogó áhítat szól; hálaimád
értem
másokért
holt lelkekért
bársony ráncaidon időtlen béke pihen
igazgyöngy érik örök könnycseppeden
tenyereden az érdes kapanyom
szelíd völggyé simult
halvány arcodon pompás rózsa nyit
én küldtem neked
s ahogy jössz felém a fényáron át
ámulva köszönöm (örök)létedet
és szorít a szívem
hogy
elengedtelek

*

Emlék

Ott ült végül az öreg karosszékben,
a főzőkanál tánca már hiába várta.
Nem mosolygott és alig beszélt,
csak néha bírta szóra fájó térdkopása.

Fényvirágot őriz az a régi váza.

*

Újjászülettél

és elhozott az illatos tavasz
fény-szirmokból fonta a hajad
titok voltál pompa ragyogás
arany színben égő tűzzománc
csak néztem a fényt
hosszan elmerengve
és újjászülettél a tenyeremben

*

Anyám a kertben

Nem volt kényelmes,
ringó hintaszéked, a nyikorgó,
vén kerti pad volt nyár-esti
menedéked. Oda rejtőztél
a csendbe hallgatózni,
közel a templom
hívó harangjához,
hogy időben indulj
az esti imához.

A szürkületben most
halk árnyék oson,
megsimítva a virágzó fákat.
Látom, ahogy kezedet
imára zárod, de csöndes szavadra
hiába várok; csak árnyad bolyong
a néma a fák alatt.
S míg könnyezve bűvölöm a
hajlongó tűzliliomokat,
látom feltűnni
szép mosolyodat.

– ASSZOCIÁCIÓ: 
WORDSWORTH, William, Táncoló tűzliliomok –
*

Versfordítás

Megfáradt szerelem
Fordította: Gősi Vali – Litera-Túra Művészeti Díjas költő -, Bartha Júlia nyersfordítása alapján

Megint eljött az este
A hűvös magány ismét vállamra dőlt
A meglévő messzeség nem változik
A távolság egyre nő
Ma ismét úgy tört rám az est, mint akkor ott
Azóta is látlak
Ugyanúgy ugyanott
Ma már nem félek a messzeségtől
Amely állandósult
És megfáradt mára
Olyanná vált, mint egy szomorú regény
Talán én elvesztem már az elején
Vagy az emberség veszett volna el győzelmemért…

*Első közlés

Sezai Karakoç
Donuk Aşk

Yine akşam oldu,
Yalnızlık omuzlarıma çivisini çaktı yine,
Uzaklık aynı gerçi,
Heryerdeyken olan uzaklığın pek değişmedi,
Yine akşam oldu orda olduğu gibi,
Görebiliyorum seni burdan da,
Aynısıydı ordayken de,
Uzaklıktan korkmuyorum belki de,
Orada da aynıydı uzaklık gerçi
Donuklaşmış oldu artık bu,
Bir o kadar da hüzünlü romanlar gibi,
Galiba ben baştan kaybetmişim,
Belki de ben baştan kazanmışım, insanlık kaybetmiş…

*
Sezai Karakoç török költő, író, filozófus 1933. jan.22-én született a Délkelet-anatóli Dıyarbakır tartomány Ergani városában. Kiemelkedő kortárs személyisége a török művelődéstörténetnek. Munkássága újszerű elemeket hozott a török költészetbe, a hagyományos iszlám vallási tanításokat és a modern költészet elemeit ötvözte a műveiben. Négy kötete jelent meg: az Öböl (Körfez) 1959, Hangok (Sesler) 1968, Az időnek írt szövegek (Zaman Adanmış Sözler), 1970, Szertartások (Ayinler), 1977. Nagy hatású irodalmi alkotásokat tudhatunk neki, noha szám szerint a filozófiai, politikai művei jelentősebbek.

The post Gősi Vali versei appeared first on Litera-Túra .

* Első közlés

The post Márkus László: régmúlt nyarak esszenciája appeared first on Litera-Túra .