On:
In: Próza, Szépirodalom

A gyerek leugrott a vonat alsó lépcsőjéről. Megigazította hátizsákját és körülnézett: csak pusztát látott, égett, félig száraz füvet, távolban nagyfeszültségű távvezeték vastraverzeit, a látóhatár peremén egy kisebb facsoportot. Rossz érzése támadt: talán nem itt kellett volna leszállnia? Pedig számolta az állomásokat − lehet, hogy eltévesztette? Vissza akart kapaszkodni a peronra,Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Mi van veled? – Mi lenne? – Úgy fogod azt a villát, és úgy nézel arra a tortaszeletre, mintha élne, és éppen most akarnád meggyilkolni. – Bűntudatom van. Nem lenne szabad megennem, rémesen kövér vagyok. Képzeld, a múlt héten egy tárgyaláson eltört a melltartóm kapcsa. Még jó, hogy aTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Letette a műanyag ládát és megfordult. Amíg visszament a furgonhoz, a kocsi oldalára festett fél veknit nézte a két, V alakban összerakott búzakalász között. Látta már ezerszer, mégis mindig megállt rajta a szeme. Az otthoni fehér abroszos hétvégi vacsorákra emlékeztette. Már harmadik éve egyedül vacsorázik a panzióbeli kis szobájában. –Tovább…