Egervári József: Májkrémes kenyér tejeskávéval

Tegnap reggel úgy ébredtem, hogy nem élek, alig pirkadt még, ott ültünk a Halállal az ágy szélén, májkrémes kenyeret majszoltunk, tejeskávét ittunk, néha hátrapillantottunk a mozdulatlanul heverő testemre, nem mintha bárki is el akarta volna vinni; megállapítottuk, bolond a világ, az újkori vallásháborúk áldozataiért különféle nyelveken, más-más Isten kegyeiért szólnak […]

Tovább olvasom

Nagy Antal Róbert: Sorsok

Búzavirág kéklő kabátja tart árnyat az apró pipacsnak, ki nőne, a napfényt kutatja. Fogy az idő. Holnap aratnak. Mezőre szökken az őzgida, fürgén ugrál a zöld szabadban. Jó messze ment, nincs meg az anyja. Rétisas van fenn a magasban. Túl szűk a fészek a verébnek, hát mocorog, lökdösi társát. A […]

Tovább olvasom

Albert Zsolt: Kenyérszegés

Még nevetve rám néztél mielőtt a felhőkbe léptél könnyedén s éreztem vállamon nyugtató nyomát mindenható tenyerednek, hálából szőtt ruhám helye vércseppeidnek s tengernyi könnyed bennem sziklát repesztett. Utat hagytál szűket és néha durvát örök rabigát gyönyörűt de nem érzem súlyát. Nevetve rám néztél mikor láttad kosaramban a kenyérmorzsát s a […]

Tovább olvasom

Arany-Tóth Katalin: Kovász

 Már csak átmosolyog rajtam a hatalmas Ég. Ha lenne még hitem, talán fohászkodnék. Meg nem értettségem magamba temetem: szívembe mart vádakkal hal ítéletem. Ajkam már nem mozdul és a szemem se lát; kerülgetem évtizedek hordalékát. Koldus-létem elé vetett lélek-moslék etet ma is, s úgy teszek, mintha jóllaknék. Ha marasztalsz, kényeztess […]

Tovább olvasom