Kovács Daniela versei
A Szépség koldusának Hány kusza álom sompolygott melletted, de sose jutottál messzebb a vágynál, s bár harminckét nyár szépsége megejtett, ugyanannyi telet keresztülfáztál. Mily parányi csöpp volt, amire vágytál, mégse váltotta valóra azt senki, míg te egymillió lelket tápláltál, tiédet nem tudták viszontszeretni. De úgy hordtad bölcs türelmedet végig, mintTovább…