On:
In: Szépirodalom, Vers

hajnalban sírnak a fák s mint könnyek áztatta lepedő göngyöli magát alant a macskakő és én kopok deresre csendben arcomra gyűrve tenyerem minden ráncát voltam éj dermedten tán hajnal is kiengesztelten de ha rám fonódott a fény konokul cipeltem álmát az éjbe hajnalban sírnak a fák s láttam csuklani őketTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

GINSBERG NE ÜVÖLTS szútra kockáidról a pontok már rég lekoptak de te még mindig megszállottan morzsolgatod a csont sorsvetődet az idő alpakka markába helyezted tökeidet hadd szorongassa s ha összekoccannak mint repedt harangok orákulumi csendben már azt hiszed hogy az angyalok is maszturbálnak zakatolsz mint korom-ittas gőzmozdony végighugyozva ismeretlen utakTovább…