Fürgén kelt fel, mint annyiszor ötven év alatt. Mély némaság feszült neki. Mi a nyavalya van, gyerekek, ne hülyéskedjetek, mondta, de válasz nem érkezett. Zavartan nézett szét, s a valóság öntudatra ébresztette. A kopott szőnyeg, az asztal, mellette két öreg szék, az éjjeliszekrény, rajta Biblia, lámpa és a vekker. HatraTovább…
Rohantak a napok, és Árpi még mindig nem találta ki, hogy milyen ajándékkal kedveskedjen legjobb barátjának. Együtt jártak általános iskolába, gim-náziumba, főiskolára, és évekig dolgoztak mindketten a diósgyőri vasgyárban. Az élet később más-más útra terelte őket, de a barátság megmaradt. Gyakran találkoztak, és több közös nyári élmény fűzte össze aTovább…
Ascha a könyvtárban ült egy asztalnál. Körülötte vaskos könyvek, jegyzetei és kéziratai hevertek. Ábrándos szemekkel a tollvégét rágcsálta, elmerengett az irományai felett. – Merre jártál? – hallatta egy hang a kérdést váratlanul – nagyon vártalak. Hol késtél? – Óh! De kis türelmetlen vagy! Dolgoztam – felelte. Félve emelte fel aTovább…
Neked mi volt az első szavad? Nagy valószínűség szerint az anya. Még valószínűbb, hogy le se szarod. Vannak fontosabb szavak az életben, mint az első. Mondjuk az igen az oltár előtt. Vagy az első többszörös orgazmusnál. A bűnös a bíróság előtt. Az első komolyan gondolt szeretlek. Évek óta kutatok utána,Tovább…
— Tegye már a dolgát, verjen bilincsbe! — Azért, mert a madarak munkaidőben nem csicseregnek? — Egyáltalán, miért nincs itt egy rabomobil? — Éppen egy tárgyaláson vannak, kérem. — A rabomobilok? — Azok. — Na de én tényleg akkora hibát követtem el, hogy beleborzongok! — Mit szólna, ha esetleg nemTovább…
Van az úgy, hogy az ember nem tudja eldönteni, melyik ujját harapja, mert mindegyik neki fáj. Így történt ez Durcival is. Kandúrként kapta a nejem az egyik kolléganőjétől, és amikor már teljesen belopta magát a szívünkbe ez az okos, játékos, bohém kis szőrgombóc, Maris néni, a szomszédasszonyunk kiderítette róla, hogyTovább…
Végtelennek tűnő, átlátszatlan, fekete tér, tán az űr mélysége, vagy inkább mikor benézünk egy izgalomtól kitágult pupillán. Látszólagos volt a süket mozdulatlanság: alig észlelhető zümmögés, susogás visszhangzott, míg egyre-másra csillogón fel-felvillanva, mint távoli égitestek, sötét árnyak keltek életre, táncoltak láthatatlanul. – Játsszunk, játsszunk! Ki van velem? – csilingelt azTovább…
Eddig nem tudta, miért hívják a Duna fehér szellemeit sirálynak. Azon a decemberi éjszakán a parton kényszerült hazasétálni, mert elment az utolsó busza is. Házak bámultak rá fekete szemüregükkel. Ásítva kapták be árnyékát. Nemrég költözött a fővárosba, alig ismert valakit. Úgy érezte, senkije sincs. Anyja a föld alatt, Apja kétezerTovább…