On:
In: Próza, Szépirodalom

Aznap nem volt rajtam bugyi. Csak egy kinőtt fehér harisnyanadrág. A talprész is kicsi volt már és a hossza is megrövidült. Folyton húzogatnom kellett, nehogy lecsússzon. Valahogy megnőttem. Senki nem vette észre. Én sem. A lányok már kint vártak a kapunál, sietnem kellett, nem volt idő sírni. Az Annus néniTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmákTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mindenre lesz szó kollázs Tandori Dezső Helyből távol c. kötetéből talán egyszer mégiscsak lesz szó a hallgatásra talán ezért akarnék többet tudni róla nem mondogatjuk egymás között hogy hallgatunk de nem is hallgatjuk meg egymást megállok a fák alatt a verebek közelében és őket hallgatom felkapaszkodom egy kicsit a szoborTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Foglyul ejtett a régi kert, a diófa a kőkerítés mellett állott,ágai átnyúltak azon, a Kígyó utcza fölé, amire a kapunk nyílt, talán szerencsésebb lett volna Kígyó köznek nevezni, hisz szűk kis utcácska volt, a patikától, a katolikus templomtól ott lehetett átmenni a mozihoz és a Murvai-cukrászdába. A Murvai-cukrászdába ahol akkoribanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Féldimenzió   Amikor hó esett a Napon, dimenziók törtek, retinánkba égtek A tömött sorokban érkező miértek egy szökött gondolat után, sorról – dallamra, dallamról – képre. Bujkált előlük. Miközben, A Tört Terek megnyitó ünnepségén, teljes öntudatfogyatkozásban, leleplezték a mindent kifejező: hang,szín hangulat szobrát. A Rendszergazda, A Közvetítő Térben, egy régiTovább…