Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
The post Turczi István: Sem por, sem parázna appeared first on Litera-Túra.
]]>mely léted felkent törvényeit
fennen hirdeti? Mely utat mutat
és ösztöneid labirintjában eligazít?
Ha lenne is,
természeted ellen való.
Sem por,
sem parázna angyalok
nem röpíthetnek akaratod túloldalára.
Inkább tévelygésed óriásléptei.
Inkább égbolt-szakadék.
A magadé vagy,
már végképp magadnak.
Nincs törvény, mely megrögzött
dobbanásaidtól eltávolít.
Sem por, sem parázna angyalok.
Ezt mondod ma,
tehát végleges.
Szemedben dacos álmok gyűlnek.
Kristályfonálon kötnek megátalkodottságaid.
Maradsz hát konok tömb, csend lakója,
a lemenő nap vörösében kérleletlenül
vakító üvegbarát.
Nem vagy egyedül.
Követnek
tengerrel változó,
fényérzékeny halottjaid.
The post Turczi István: Sem por, sem parázna appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Azokra gondolok appeared first on Litera-Túra.
]]>akik lépcsőházak sivár homályába rejtekezve
kitartóan sodorják a soron következő cigarettát
baljóslatú idegen hangokra felkapják fejüket
összerándulnak megdermednek mint a hűtőbe tett
harangvirág bűntudatuk értetlenül
éhesen kószál folyosók imbolygó fényei közt
maguknak kuporgatják az eltulajdonított perceket
a fekhelyül kiszemelt üres biciklitárolót
a meleget a meleget s arcuk végül
mégis gyanútlanul belebukik a liftaknába
Azokra gondolok akik után nem marad
mosoly se tévéinterjú se virágcsokor
csak a magány végtelenített szalagjai
igazolt peron-szabadság és jeltelen madárvonulás
Azokra gondolok akik üvöltenének
mikor halántékukhoz négyfelől tapad a csend
akik simogatni is tudnának mernének szeretni
érdek nélkül oldottan s néha szerelmesen
akiknek nincsen kályhájuk ágyuk kutyájuk
kicsi fehér vagy nagy fekete esetleg foltos
és billenős fülű olyan mindegy végtére is
tartozni valakihez annyi mint tartozni magunknak
egy soha vissza nem térő pillanattal ha már
nem futja többre ha már reménytelen
Azokra gondolok akik verseket olvasnak
elmeszesedett sajtszagú estéken
szavak feketeseregével masírozva
olvassák versemet
de kevesen is vannak istenem
©Sándor Edit: K.3. – 2014
The post Turczi István: Azokra gondolok appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: A 366. PÓCZ appeared first on Litera-Túra.
]]>Tokaji bor + írótábor, hozzá kirándulás.
„Látást érdemlő dolgok közt” bolyong
és gőzölög a másnapos artistai társaság.
Fülkefény, embernyomok, por-intarziák.
És meghittség, ami nem is a miénk, mégis
ott gomolyog a gatyarohasztó hőségben.
Csak vissza kellene emlékeznünk
szépapáink dédunokáinak ifjúkorára,
de a képzelet nem fér el az időben.
A falakra szegezett póczok fekete leple
mint megannyi számozott kolumbárium.
Az enyém legyen, mondjuk, a 366-os.
Kazinczy széke mögött, a jobb kezénél, legfelül.
Jó helynek látszik; magasan van, megjegyezhető.
Mások is választanak, a szemekből látom.
A pillanatban benne az ünnep.
Mindenki a magáéról hallgat, magának.
Nagyon nehéz igazságosnak lenni a múlthoz.
Megszokni az érintések tűszúrásait: kezdődő
tárgyilagosság. A gyakran forgatott könyvek
engedelmességével nézünk vissza.
Fülkefény, embernyom, por-intarziák.
Ahogy Isten láthat minket,
ha átrágta magát a teremtés összes periratán.
The post Turczi István: A 366. PÓCZ appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Kezdődik appeared first on Litera-Túra.
]]>1907-1977
Hetven év hollózó hűség.
Altató kagylóbúgás, mégis ébren.
Csöndáldozat. Az idő csak
csiszolt kő a szél szemében.
Mint a madarak, a levegő gödrein
átzuhanva kicsit még megpihen.
Nem indul délnek vándorútra
az egyformák közt másmilyen.
Visszatartja meglelt könnyűsége,
a másik önmagával azonos viszony.
Áttetszőn áll a kettős homályban.
Lakható szíve csillag-garnizon.
Hová is vigye vétkét, ha van.
Minek pörögni, mint a trenderli.
Megtért magába. Maradása okát
ősi képek igazában meglelni.
Mert nincsen mód választani.
Hangtalan nyílik és zárul a mély.
Csak az látja az éj fodrozatlan
fényét, akiben nő a szenvedély.
Feljött a hold, mint rendesen.
Megadja a módját, látod.
Színezüst tükröt minek is tartanál.
Tiszta az ég. Kezdődik ragyogásod.
The post Turczi István: Kezdődik appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Bálnahangok appeared first on Litera-Túra.
]]>három futamban
I.FONIKUS CSEND
Fonikus csend
asztmásan lihegő áramlatok moszatok algák
korallbizsuk közt szelíden ringatózó Idő
az egyszeri és örök mélység narkotikuma
lebegő kékség s a hullámok: a mindenség
kézlegyintése
II.BÁLVÁNYIMÁDÓ TENGER
Bálványimádó tenger
itt nincs könyörület feláldozza teremtményeit
felszív összeroppant és a világnyi cella sötétjébe
merülve hömpölyög tovább végtelenre tervezett
vándorlás ez s a vízütötte mély sebektől nem véd
a csontfénypalást
III. SÍR A MÉLYSÉG
Sír a mélység
mikor a rianó föld egyetlen óvatlan
mozdulatától megreped a tenger
hasfala és a legkisebb csobbanás is
egy-egy vízoszlopok gótikáján áttörő
atomrobbanás
*Illusztráció – George Crumb: Vox Balaenae (Voice of the Whale)
Mimi Stillman, flute – Arlen Hlusko, cello – Amy Yang, piano
https://www.youtube.com/watch?v=cGPQLXPV5wE
The post Turczi István: Bálnahangok appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Április 11. appeared first on Litera-Túra.
]]>József Attila
1.A Lyra tó fagyott vizén valami ködös,
talajmenti pátosz.
2.A fagy, ha fölenged és a bőrhöz dörzsölöd,
hozzád melegszik a tegnapi vers.
3.Itt a világ, itt a pereme; dideregve egyen-
súlyozol.
4.Nekifeszülsz, lábujjaidban a kétely bizsergései;
egyet előre, kettőt hátra, fejben így haladsz.
5.Közben van, (nem utóbb), az út – ez baj;
függetlenséged ettől függ – megremegsz.
6.Titkolod, hogy tudsz mindent: az „öntudat
kopár öröme” vigyázza csak lassú lépteid.
7.Ne higyj a kívülről jött belső hangnak.
8.Teremtsd meg,
vedd tudomásul,
tartsd tiszteletben.
9.Ha átérnél, („ne légy szeles”)
jöhet pár légzőgyak és rím-relax.
10.Élőben tanulod a halált,
ha jól megy – még maradsz,
ha nem – visszajátszanak.
11.A Lyra tó vizén lassan oszlik
a köd és a talajmenti pátosz.
Tavasz van; április.
*
Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
2020. január 25-én Párizsban a Jacques Chirac korábbi elnök által 40 éve alapított Tudományok Művészetek és Irodalom Európai Akadémiája teljes jogú tagjává választotta Turczi Istvánt.
The post Turczi István: Április 11. appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Videre appeared first on Litera-Túra.
]]>(F. Dürrenmatt: A vak)
Ő
délutánok függőágyán
álomittasan ringatózva mormol valamit
birtokba venni a sötétséget
tárgyakkal birkózni nap-nap után
legyőzetni megsemmisülni
A bútorokba testszagú homály evődik
behúzott függönyök pisszegése
köröskörül áttetsző celluloidmagány
ujjbegyén
mint Braille-írásban a kezdőbetűk
fennakadnak tündöklõ évszakok
a gyermekkor hányszor visszapergetett
védtelen tekercsei
mama-emlékű játszóterek
apa nélküli fehér-karácsony
pisztáciatorta gumielefánt
emlékei tűnéspontján végül feketeség
HALLJA: f o r d u l a v i l á g
talán másképp mint régen
talán nagyobbat
Szemében máglyák
megkésett galileo-mosoly
egészen apró épphogy szájára csöppen
csermelycsönd
végtelen belső zubogás
:
ha már semmi sem maradt
ha már nincs kihez szólni
és örök tél jön fagypont alatt
bármekkorát fordul a világ
a karosszékben akkor is megnyugtató
elragozni egy latin igét
*
Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
2020. január 25-én Párizsban a Jacques Chirac korábbi elnök által 40 éve alapított Tudományok Művészetek és Irodalom Európai Akadémiája teljes jogú tagjává választotta Turczi Istvánt.
The post Turczi István: Videre appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: A montevideói appeared first on Litera-Túra.
]]>Élvezd előbb a látványt, a semmihez sem
fogható, egyszerit!
A saint-malói bástyasétány magasan a
tenger fölé emelkedik.
Két viharlökés közt a magányos szürke ormon
most kolostori a béke.
Az égbolt szegélye hermelin, felrémlik szívtépő,
bíbor alkonyatok emléke.
Érintésre változnak a színek, majd az erősödő széllel
eljön az éj és szinte ég
„az érzéketlen és kihívó csillagokkal kivert boltozatú
mindenség”.
Nemtelen titkok, sárkányfiak és szörnyivadékok, hajnali
romlás: mal d’aurore.
A lelkekben csigalépcsőn száll alá a vágy, s istent
káromló csend honol.
Ki vagy te, a bűn silány logikáján átlátó árnyék,
kivándorlók kárhozott fia,
mérgező szavaid hatalmát égieknek tékozló,
vakmerő szubsztancia?!
*
Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
2020. január 25-én Párizsban a Jacques Chirac korábbi elnök által 40 éve alapított Tudományok Művészetek és Irodalom Európai Akadémiája teljes jogú tagjává választotta Turczi Istvánt.
The post Turczi István: A montevideói appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Valahol Budapest appeared first on Litera-Túra.
]]>a repülőgépről nézve
tekintetünk csíkokra tépi a napfény
a szavak akár a biztonsági öv
nyelvünkhöz tapadva megfeszülnek
hunyorgó szemek látóterében
néma bebocsáttatás
motorzajhoz igazított spirális lélegzetek
köröskörül a képzelet kacskaringói
talán integető kezek
vagy régvárt mosoly
SZŰK MÁR AZ ÉG a földhöz közeledve
örvény kocogtatja a várakozás porcelánjait
valahol
a kezed körül
körömkoppintásnyira
Budapest
*
The post Turczi István: Valahol Budapest appeared first on Litera-Túra.
]]>The post Turczi István: Karácsony Jeruzsálemben appeared first on Litera-Túra.
]]>A Herzl-hegy északi lejtőjén köd-lepedőben a katonai temető.
A zsidónegyed egyetlen minaretje ünnepi homályba vész.
Kegyosztó szél; narancs és fűszer illatát söpri felém.
Bármerre nézek, hömpölygő emberáradat, zarándok-tömeg.
Apró fények mindenünnen, sárgák, mint a kabátra szögezett hold.
Az Oroszlános kaput fegyveres őrök vigyázzák, cigarettafüst
melegébe burkolózva. Alkudozó arabok, kegytárgyárusok, átellenben
„koldusok néma bankettje”. Összezárt ajkú zsidók, fekete kaftán,
imaköpeny, fejükön kalap vagy díszes szőrmesapka. Mennek
a közelgő szombatot köszönteni. Ők is ünnepelnek –
sziklák és könnyek betűit mormolják egyre a szétszóratásban
összezárva: általuk lesz valósággá a múlt.
A sikátorból egyszerre ének tör fel, három óra van,
megkezdődött a ferences barátok körmenete. Szinte egymásra
dőlnek a házak, tömjén füstje mögött kígyózik a tömeg,
(megfejtetlen, sajgó szív-hieroglifák), papok, pópák,
zöldkabátos muzulmán őrök, apácák mosoda-fehérben
vonulnak névtelenül a Szenvedés nyomában. Egyetlen
rázkódás a Via Dolorosa. Az ablakban Barabás örvend,
hogy kegyelmet kapott, Veronika kendővel integet,
egy asszony a fiát siratja, térdeplő emberek torlaszolják
a kápolna bejáratát, végül tizennyolc meredek lépcsőfok,
ahonnan nincs visszaút. Az üdvtörténet a szemem előtt.
’Adj békességet Úr Isten, a mi időnkben a földön.’
A templom előtti téren már eső zsolozsmáz , ernyőt
mégsem látni. Felnézek, kell a mozdulat.
Az égbolt mintha maga volna az emlékezés sátra.
*
Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
The post Turczi István: Karácsony Jeruzsálemben appeared first on Litera-Túra.
]]>