„Apu, te ugye tudsz varázsolni?” – kérdezte kislányom lefekvés előtt. „Persze.” – feleltem, hiszen mi mást felelhettem volna. „Adsz nekem is a varázserődből?” Adtam hát. De csakis jó célra. Reggel az autóban eszébe jutott, megkérdezte, mit varázsoljon nekem. Eléggé siettünk, de lassítottam, mert szokásunk egy ideje, hogy a visszapillantó tükörbenTovább…
Odakinn csendesen hull a hó, a Szent Jakabról elnevezett, málló vakolata ellenére is régi pompáját őrző templomban az újév első esti miséjének végén áldást oszt az ünnepek alatt láthatóan kimerült pap. A kántorban viszont friss buzgóság munkálkodik és máris reggeli világjobbító fogadalmának megvalósításához lát. Elhatározta, hogy meglepetés-koncertet ad, ma esteTovább…
Ötödik osztályos voltam. Késő ősz volt, a levelek többsége már búcsút intve társainak avarrá szenderült. Az osztályterem a második emeleten volt, ablak melletti padomból a külvilágba révedve rendre nagyszerű megfigyeléseket végezhettem. Aznap a megritkult lombú fákon civakodó mátyásmadarak, és kedvenceim, a gallyak, levelek különös együttállásából kirajzolódó figurák csalták el gondolataimatTovább…
– Jó napot kívánok, az érzékenyítő tréningre jöttem. – Üdvözlöm, foglaljon helyet. Itt ez a kérdőív, kérem jelölje be, mely területeken szeretne érzékenyebb lenni. – Hát ööö nem is tudom… Nem számítottam kérdőívre. – Sajnálom, a tréning célzott, ezért tudnunk kell, milyen területen kell érzékenyítenünk. Mert ha például az ecetesTovább…
Namármost. Az emberiség az életének megkönnyítésére évezredek óta exponenciálisan gyorsuló ütemben készít eszközöket. Manapság a robotika ezért lett húzó ágazat: az univerzális robotok számos területen jobban teljesítenek, mint az ember. A számítási kapacitás ugrásszerű növekedése az emberi agyműködést imitáló mesterséges intelligencia kidolgozását teszi lehetővé, és kialakulnak a büszke alkotók antropomorfizmusávalTovább…
Van egy csendem. Kis fiolában őrzöm. Szükség esetére. Sokszor éreztem már, hogy itt az idő elővenni, de mindannyiszor visszariadtam a gondolattól. Mi van, ha korai még? Nagy kincs ez, hátha adódik fontosabb alkalom, nagyobb szükség. Az se mindegy, ki van jelen, amikor megnyitom a csöpp tartót. Talán van, akit megijeszt.Tovább…
P-nek elege volt a világból, az emberekből, a családjából, de még saját magából is. Meg úgy egyáltalán ebből a szarul sikerült napból, bár az fárasztó egyhangúságában legalább a végéhez közeledett. Nem mintha így befejeződhetne, ezt maga is érezte, de az esti rutin nem sok lehetőséggel kecsegtetett. Amúgy is minek terhelniTovább…
Ede bácsi – miként a munkaidő lejártakor harminckilenc éve mindig – a satupad mögött tartott elnyűtt partvissal összehúzta a kilapult gombszerű alakba dermedt forrasztóón cseppeket, apró lemezdarabkákat és lemorzsolt fémsorját a bádogosműhely padlóján. Péntek lévén a többi segéd – akik közül a legidősebb is vagy két évtizeddel mögötte járt –Tovább…
– Az állatok királyának, a szavannák urának tartanak. Kölyökkorom óta tisztelet övez. Nem tartok senkitől, nyugodtan alszom. Jóllakott vagyok, sem a saját, sem a gyermekeim jövője miatt nem kell aggódnom. – mondta az oroszlán törődött hangon. – Boldog lehetsz… – Éppen ez az. Hogy nem vagyok. Mindent odaadnék, ha legalábbTovább…
A kisvárosi templom jótékonysági orgonakoncertje épp csak elkezdődött, amikor H. már meg is bánta hogy eljött. A kényelmetlen pad, amelynek talán az lehetett egykori asztalosmestere által meghagyott küldetése, hogy jótékonyan figyelemre sarkallja a hajnali miséken üldögélő jámbor, de aluszékony öregasszonyokat, most lehetetlenné tette az elmélyült odafigyelést. A zene élvezetétTovább…